Az általános fül-orr-gégészeti szakvizsgálat során a fül, az orr- és melléküregeket, a szájüreget, a garatot, a gégét, a nyálmirigyeket valamint a nyaki régiót vizsgáljuk. A korábbi betegségek és a fennálló panaszok függvényében az alapvizsgálatot követően további, kiegészítő vizsgálatokra kerülhet sor. A felső-légúti betegségek jelentős hányada a fül-orr-gégészet szakterületéhez tartozik.
Az alábbi tünetekkel már érdemes felkeresni a fül-orr-gégészeti szakrendelést:
- a fülfájás:
ezt általában fertőzés okozza, és pár nap alatt elmúlik, lehet érintett a hallójárat vagy a középfül. A fülfájás éles, tompa vagy égető, állandó vagy időszakosan előforduló. Csak az egyik, de mindkét fül is érintett lehet. Okai lehetnek a fül fertőzése, gyulladása, sérülése, esetleg fülzsír vagy idegen tárgy a fülben. Ha a fülfájás torokfájdalommal is jár, akkor ez légúti fertőzés tünete lehet.
- heveny, illetve idült gyulladások az orr, garat és gége területén:
ritkábban vírusos fertőzés, súlyosabb esetben bakteriális fertőzés okozhatja. Tünetei a torokfájás, nyelési fájdalom, esetleg fülfájás, láz, köhögés, fejfájás.
- füldugulás:
számos egyéb ok mellett a fülzsír túlzott felgyülemlése okozhatja. A dugulást az is előidézheti, ha rendszeresen valamit a hallójáratba helyezünk: például fültisztító pálcát, fülhallgatót, hallókészüléket. A fülzsír felgyülemlése a fülben okozhat fülfájást, hallásromlást, fülzúgást, viszketést, szédülést és hallójárat gyulladásra is hajlamosíthat. Ha füldugulást észlelünk, fontos, hogy ne próbáljuk meg ujjal vagy bármilyen segédeszközzel kitisztítani a fület, mert csak nagyobb problémákat okozhatunk. - az orrdugulás:
számos ember életét megkeseríti az orrdugulás, melynek hátterében különféle okok állhatnak, így például allergia, idült gyulladás, esetleg orrpolip képződés. Fontos, hogy orrcseppet, orrsprayt – bármilyen jó hatású is – ne használjunk 5-7 napnál hosszasabban orrdugulás tüneti kezelésére, mert hozzászokást, nyálkahártya károsodást, tartós függőséget okozhat! Szakemberek felderítik az orrdugulás okát, és gyógyszeres, ritkábban sebészi kezelésekkel legtöbb esetben meg tudják szűntetni ezt a kellemetlen panaszt
- a horkolás:
ebben az esetben alvás közben a szájpadlás és a száj, az orr vagy a torok vibrálásából eredő, zavaró, kellemetlen hang keletkezik. A horkolás mértéke és hangereje személytől függően eltérhet. A horkolás befolyással lehet az életminőségre és az alvótárs komfortjára, továbbá súlyosabb szövődményeket is okozhat! Lehet a háttérben alvási légzéskimaradás (sleep apnea), amikor a légutak részben vagy teljesen elzáródnak néhány másodpercre, mialatt az agy oxigén-ellátottsága jelentősen romlik. Ilyenkor fuldokolva, horkantva ébred a beteg, ami napközbeni fáradtságot, koncentráció csökkenést, sőt egyes esetekben akár súlyosabb betegségeket, így magas vérnyomást, szív- és érrendszeri problémákat okozhat. Precíz nemzetközi protokollok (előírások, javaslatok) határozzák meg a horkolás helyes kivizsgálását és ellátását.
- nyelés zavarok, hangképzési zavarok, allergias tünetek, fej-nyak daganatok
A fül-orr-gégészeti vizsgálat menete:
A vizsgálat, mint általában minden rendelés esetében, először az un. anamnaesis felvételével kezdődik, kikérdezzük a beteget aktuális panaszairól az előzményekről, átnézzük a korábbi orvosi dokumentációt, hogy a szakorvos minél pontosabban felmérhesse a beteg állapotát. Ez után a panaszt okozó területet vizsgálata történik. A fül esetében tükrözéssel, egy tölcsér alakú eszköz segítségével ellenőrizzük a hallójárat és a dobhártya állapotát, ritkább esetekben endoszkóppal vagy mikroszkóppal. Kisebb problémák esetén, mint például a füldugulás, a kezelésre azonnal sor is kerülhet, például a fülmosásra. Ez után az orr megtekintése következik orrtükör és/vagy endoszkóp segítségével, ezt követi a torok, orrgarat, algarat, gége tükrözéses vizsgálata. Ez speciális endoszkóppal is történhet. Mindez teljesen fájdalommentes, és csupán néhány percet vesz igénybe. A vizsgálatok eredményétől függően az orvos javasolhat gyógyszeres kezelést, de akár műtéti beavatkozást is.